„Ingyen törzskönyv” Őstermelői tevékenységről.
Körbejártunk, egy a közérdeklődésre számot tartó témát. Berényi Katalin segítségünkre volt megkérdezte a Minisztériumot az őstermelői tevékenységről. Alábbi választ kapta a Földforgalmi törvény szakmai felelősétől.
„A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § g) pontja szerint őstermelői tevékenységnek minősül az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget.
Ugyanezen törvény 2. § e) pontja a mező-, erdőgazdasági tevékenységet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenységre hivatkozással határozza meg, ami alapján az állattenyésztés a mező-, erdőgazdasági tevékenységbe tartozik.
A 5. § 18. pontjában mezőgazdasági tevékenységként meghatározott állattenyésztés fogalmának pontos tartalmát az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény és az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet határozzák meg. A törvény 1. § (1) bekezdése szerint a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatfajták mint állatgenetikai erőforrások − különös tekintettel a védett őshonos mezőgazdasági állatfajtákra és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra − megőrzése és fenntartása állami feladat. Ez a rendelkezés megalapozza, hogy az állattenyésztés a Földforgalmi törvény által meghatározott mezőgazdasági tevékenységek közé tartozzon. A végrehajtási rendelete, az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet hatálya pedig az 1. § (1) bekezdése alapján a szarvasmarha, a zebu, a bivaly, a házi sertés, a juh, a kecske, a ló, a szamár, a bölény, a házi nyúl, a csincsilla, a magyar ebfajták, a házi tyúk, a gyöngytyúk, a házi lúd, a házi kacsa, a pézsmakacsa, a pulyka, a strucc, az emu, a ponty, a fogassüllő, a harcsa, a sebes pisztráng, a szivárványos pisztráng és a mézelő méh tenyésztésére terjed ki.
A magyar ebfajták körét pedig az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet 18. melléklete tartalmazza (1. drótszőrű magyar vizsla, 2. erdélyi kopó, 3. komondor, 4. kuvasz, 5. magyar agár, 6. mudi, 7. puli, 8. pumi, 9. rövidszőrű magyar vizsla).”
A fentiekből következik, hogy a magyar ebfajtákat tenyésztők folytathatják tevékenységüket őstermelőként, tehát igénybe vehetik a származási lap támogatást.
Pischoff Ferenc
MKFE elnök
